Villog bennem az élet,
Halkan suttogva várva,
Várja, hogy hallják mit mond,
Hova vezet, mit tud.
Pislákol bennem a bágyadt,
Vakon tapogatózva a Pirkadat.
Félhomály, tágas öntöttvas oltár.
Mely áldozatot várva-vár.
Lelked lelkem mélyére nyúl,
Megérint és felemel, magasba.
Szédülve nézem mi alattam,
Mit hagyott utánam.
Hol vagy?